Amikor akasszák a hóhért! Valami ilyesmit érzek. Az elmúlt két-három hónapban elszaladt velem a ló. Súlyilag. Legalábbis nem vagyok elégedett azzal, amit látok a tükörben. Minden edzésem ellenére olyan párnák rakódtak rám az érzékenyebb helyeken, amiknek semmi keresnivalójuk ott.
Stressz és nem odafigyelés. Ez a két ok.
De időben észrevettem a dolgot, így van néhány hetem arra, hogy visszaszerezzem a versenysúlyomat (van olyan nekem???).
Az elkövetkezendő 6 hétben, ami még karácsonyig van, igyekszem odafigyelni az étkezésre és az edzéseimre. Előnyben részesítem a HIIT edzéseket, az erősítéseket homokzsákkal, TRX-szel, saját testsúllyal. A futásaimat is váltakozó pulzussal és dombokkal megspékelve csinálom. Az utat és az eredményt nem igérem, hogy fogom itt dokumentálni, de ha nem feledkezem meg róla, az eredményről beszámolok.
A sport mellett odafigyelek a táplálkozásra. Nem leszek drasztikus magammal szemben, mert az élet nem azért van, hogy szenvedjek, de azért igyekszem tudatosan étkezni: saláta töménytelen mennyiségben, hogy a szénhidrát bevitelemet tudjam fedezni, mértékletesség a fehérjét és a zsírokat illetően.
Aztán majd meglátjuk a medvét….