Mint kineziológus tudom, hogy a testre a stresszhelyzetek, különösen a tartósak, illetve a mélyen a hitrendszerbe, emlékeinkbe ivódott negatív reakciók, melyek feloldatlanok maradnak, előbb-utóbb betegségben realizálódnak. Ma már egyre több könyv és természetgyógyász foglalkozik a betegségek lelki hátterével, milyen érzések, viselkedési minták hozzák elő a megjelent testi tünetet.
Érdekes megfigyelni és tapasztalni a mellettem, körülöttem élők viselkedését, és párhuzamot vonni a betegségeik között. Az elmúlt napokban, hónapokban számomra olyan szépen összeállt a kép: a hajlíthatatlanság, a merev ragaszkodás bizonyos megszokott rutinhoz, állapothoz, helyzethez, az alázat hiánya szinte egyenes úton juttatja el az embereket (főleg férfiakat) a gerincproblémákhoz: sérv, porckopás, stb.
Ha nem hajlik, akkor törik. Ez van.
A holisztikus gyógyítás a teljes embert szeretné egész-ség állapotába visszasegíteni, és nem csak testi, hanem lelki, szellemi szinten is. Tehát a testi tünet mögött a valódi lelki “betegséget” is gyógyítani illik.
Kineziológusként tudom, hogy a múltbeli stresszek, beidegződött helytelen viselkedési minták feloldásával, helyretételével a testi tünetek is szépen elmaradnak, amennyiben létrejön az Egység. Viszont kérdés lehet, vica verse működik-e a folyamat? Tehát ép test ép lelket eredményez-e?
“A jóga filozófiája régóta úgy tartja, hogy a test rugalmassága a szellem rugalmasságát vonja maga után, és fokozza a spiritualitást. A testben tapasztal ellenállás az élettel szembeni konok hozzáállást jelzi. Ha rendszeresen végezzük a gyakorlatokat, akkor nemcsak a vitalitásunk és a rugalmasságunk megnövekedését érezzük, hanem azt is, hogy tisztább lett a gondolkodásunk és több bennünk a kreativitás. Testünk rugalmasságának fokozásával elménk is rugalmassá válik. Ha valamilyen problémát korábban megoldhatatlannak véltünk, most hirtelenjében új megoldási lehetőségeket veszünk észre. A kihívásokkal szemben több magabiztosságot, több esélyt érzünk magunkban. Röviden: erősebbek és rugalmasabbak leszünk, és életünk irányíthatóbbá válik.” – írja Ohashi Testről olvasás c. könyve végén, ahol egy nyújtó-ízületlazító gyakorlatsort mutat be, és javasol mindennapi végzés céljából.
Maradva a gerincproblémáknál. A fentiek tekintetében nagy segítség lehet a megelőzésben és a rehabilitációban a test izmainak nyújtása, ízületeinek egyre hajlékonyabbá tétele. A gerinc mentén elhelyezkedő izmokra és a csigolyák közötti ízületre kifejezetten igaz, mozgásterapeutaként ezt nagyon jól tudom.
Megdöbbentő, hány ember nem tudja megérinteni a lábujját a kézujjaival úgy, hogy nem hajlítja be a térdízületét… És fiatalokról van szó, nem a kilencven év felettiekről. Hányszor, de hányszor szeretném a merevséget elfogadók fülébe kiabálni: az a természetes, ha eléred! És tessék minden nap hajolni, nyújtani, lazítani, mert csak így lehet megőrizni a test és a lélek frissességét!
Kiindulva a fenti tézisből, ha a testgyakorlással hajlékonyabbak leszünk fizikailag, akkor az elménk is egyre rugalmasabban fog hozzáállni a mindennapok történéseire. Persze mindehhez idő kell és kitartás. És a változást lehet mi magunk észre sem vesszük, legfeljebb csak azt, hogy egyre könnyebben élünk.
Ne feledjük: bármikor el lehet kezdeni, soha nincs késő, míg lélegzünk.