Sikerült rávenni magad a fogyókúra elkezdésére. Sőt be is tartottad az előírtakat. Ment, mint a karikacsapás, és – ímhol! – el is érted a vágyott alakot, amit két-három hónapig sikerült is megőrizni. Aztán jött egy sűrűbb nap, egy stresszesebb hét, egy idegesebb hónap. Felvennéd a pár hete még lötyögős nadrágot, de passzos, mint a kötözött sonkán a zsinór. Hol rontottad el? – kérded.
Nemrégiben beszélgettem az egyik kedves ismerősömmel. Néhány hónapja láttam utoljára szépen lefogyva, csinosan, és boldogan. Ezt szerette volna, ezt akarta. Ahogy akkor mondta: így érzem jól magam, ezért érdemes volt a diétába belefogni (most nem írom, melyiket követte), és inkább étkezik e szerint (nem egy koplalós diéta) egy életen át.
Ahogy a telefonban mesélte, az elmúlt időszak stresszei nem múltak el nyomtalanul rajta. Vagyis az étkezésén. Falási rohamok jöttek rá, és persze inkább édességet evett, mint az egészségesként tartott gyümölcsöt, zöldséget, egyéb fincsi magokat. Nyilván a pillanatnyi kielégülést, lelkiismeret furdalás követte. Nem csak azért, mert édességet evett, mert nem bírt ellenállni a kísértésnek, hanem mert hízott disznónak érzi magát a visszamászott pár db kiló miatt is. És be is került az ördögi körbe.
Az önmarcangolás mit sem segít, csak árt. Tudjuk nagyon jól. Mit lehet tenni, ha már “bűnbe estél”? Élvezd. És ne bánd meg! Csak tanulj az elkövetett hibából. Ez az első lépés.
Aztán mikor egy nyugodtabb napod van, készülj fel a következő falási rohamra. Gondold át, mi az az édesség vagy egyéb étel, amit általában ilyenkor eszel, vagy nagyon kívánsz, és cselesen keresd meg az egészséges változatát, ami még kívánatos számodra, jól esik, ha eszed, és elfogyasztása után nyugodt lélekkel és szívvel lépsz tovább, mert tudod, ettél – egy kicsivel többet -, de legalább egészséges formájában fogyasztottad.
Példának legyen itt a csokis keksz. Válassz teljes kiőrlésű tésztájút, étcsokisat, vagy cukormenteset, esetleg mézzel készültet. Nincs ilyen a boltban? Süssél! Annyi, de annyi recept van a neten, hogy biztosan találsz egy kedvedre valót. És még szabályozhatod is, mennyi szénhidrát legyen benne. Lényeg, hogy lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazzon, rostban gazdag legyen.
Ha csoki rajongó vagy, akkor keresd a keserű változatokat (min.70 %-os kakaó tartalommal), abból is a nádcukrosat. És hidd el, egy-két kocka biztosan elég lesz belőle. És keménysége miatt … lassan olvad a szádban.
Ehhez hasonló trükkökhöz érdemes folyamodni. Ami az étkezést illeti. Erről legalább lekerül a stressz, és kikapcsolod a lelkiismeret furdalás gombot. Ami pedig a falási rohamok hátterében van, hát azt érdemes kideríteni a jövőt tekintve. Ha esetleg do-it-yourself módon nem megy, akkor segítővel.
A végleges megoldás csak az lehet, ha tudatosan és ésszerűen, akár egy haladó gondolkodású dietetikus szakértelmét igénybe véve, akár saját kútfőből kialakítasz egy életre szóló étrendet, egy olyat, ami a számodra a legkényelmesebben betartható, és se a szervezettől, se a lélektől nem von el/meg valamilyen tápanyagot (amit utána nagy zabálásra való ingerléssel akar megszerezni).