Stressz

Nap mint nap kerülünk olyan helyzetekbe, melyeket egyéntől függően élünk meg nagyon, kevésbé stresszesnek vagy semlegesen hatnak ránk. Elmúlhat pillanatok alatt vagy tarthat órákig, napokig. Ez bizonyos stresszes állapotba vezeti a megtapasztalót.

4 féle állapotot különböztet meg a kineziológia: első fokú (sokk – ˝üss vagy fuss˝, anedvesség, olaj szinte azonnal eltűnik a szervezetből, merev tekintet), másod fokú (az érzékenyebb szemizmok összehúzódnak, az adott szemgolyót magasabbra rántják, ezen az oldalon kilátszik a szemfehérje; mélységérzet kikapcsol, buta balesetek történnek az alannyal), harmad fokú (megoldatlan, kemény problémának él meg bizonyos dolgokat – mentális, fizikai és/vagy érzelmi szinten, a szemfehérje már mindkét írisz alatt látszik, úgy érzi, nincs választási lehetősége, állandósult melankólia) és a negyedik fokú stresszállapot (teljes K.O., kimerültség).KPN_7

Mindenki számos esetet fel tudna példának hozni a saját életéből. Most veszem a magam legutóbbi esetét, mikor is szépen megtapasztaltam legalább az első kettőt. Jött a stresszként megélt helyzet, az izmaim szinte testszerte elgyengültek, teljesen lebénultam. Mivel tudtam, mi a teendő ilyenkor, kissé összeszedve magamat, nyúltam a bögrémért, s kb 3 deci teát megittam egy hajtásra. A testem szinte ordított a folyadékért. Igyekeztem, egyensúlyba kerülni, amennyire tudok, hogy tudjam, van választásom azon kívül is, mint amit a hitrendszerem felajánl a múlt alapján egyetlen lehetőségként. Gyors segély is segély. Estig mindenképpen hatása alatt voltam a dolognak, hiszen az apró, buta baleset is megtörtént: belenyomtam a kés élét a nagyujjamba szeletelés közben. És mindez éjjel állt össze a fejecskémbe két alvás között.

Az élet megy tovább. Az akkor keletkezett stresszt vagy már sikerült önmagamban feloldani, vagy majd valamikor a jövőben helyre teszem, ha hozza az alkalom.