Hit, motiváció, kitartás. Azt hiszem, mindegyik fontos, hogy elérjünk valamit.
Gondolom, többeknek ismerős a kezdet: adódik egy ötlet, egy cél, amit fejben, akár vizuálisan, akár csak érzés szintjén már meg is valósítasz. Minden könnyűnek tűnik. Csak belevágsz, és már kész is. Ha ez nem egy szemdörgölés vagy egy köhintés, ami pár másodperc alatt elintézhető, akkor már akadhatnak nehézségek a megvalósításban. S itt nem a fizikai akadályokról írok. Hanem a bennünk fellépőről: a félelemről, a kétségről, az önbizalomhiányról, a lustaságról, a motiváció elvesztéséről, az akaratgyengeségről, stb. Mindenről, ami egy adott ember kihívása lehet ahhoz, hogy egy célt el tudjon érni. Bár sok közös pont akadhat az egyének között e téren, de, higgyük el, ez egyénre szabott.
Vegyem csak példának az oly közkedvelt fogyókúrát (vagy hízókúrát)! A szekrénybe benyúlsz, előveszed a kedvenc nadrágodat/szoknyádat/blúzodat, és azt tapasztalod, bizony összement a mosásban, vagy a molylepkék szabták szűkebbre az elmúlt pár napban, hétben, hónapban. Hacsak nem a ruhatárad nagyszabású felfrissítésére készülsz különösen egy-két számmal nagyobb ruhákból, akkor kicsit beijedsz, hogy ez így nem igazán lesz jó, tehát illene visszanyerni a kényelmes testméretedet.
Gondolatban máris megszabadultál a feles zsírpárnáktól, és gyorsan kidolgoztad, hogyan is fogod elérni. Kaja, sport. Általában e kettő van az ésszerű tervben (a koplalást felejteni el örökre, hacsak nem éppen böjtölsz, de akkor nem fogyózol.) Ez az elszántság kb. a következő étkezésig vagy jó esetben egy-két napig tart. Aztán jön az a pillanat, mikor a kedvenc ételed kerül eléd, vagy egyéb stressz ér, mikor elfelejtkezel a célodról, és … Egyszer még lehet elcsábulni, de a példánkban ez nem egyszer, hanem többször történik, azaz kaja terén fel lett adva a meccs.
Mi van a mozgással? Mondhatni, ugyanaz.
Mit tehetsz, hogy ne így legyen? Hogy elérd a célodat? Ha nem megy valami könnyedén, pity-puty, akkor biztos lehetsz benne, hogy azzal bizony neked dolgod van, azaz ez az egyik nagy kihívásod az életedben. Ha azt egyszer megcsinálod, tehát sikert érsz el általa, akkor abban a számban már könnyebben fogsz nyerni legközelebb, ergo nem is lesz már kihívás.
Szóval, mi is kell a sikerhez? Hit. Anélkül nem megy. Hit abban, hogy megcsinálod, mert képes vagy rá. Hiszel magadban, hiszel a célodban, hiszel az odáig tartó útban, és abban, amit majd a célért tenni fogsz.
Ha nincs hit, akkor először érd el azt, hogy legyen. Motivációval, önbizalom növeléssel. Ülj le egy csendes sarokba, és gondolkozz el azon, miért is szeretnéd elérni azt a célt, miért lesz neked jó az, ha valóra válik az álmod. Lehet, hogy először nem találod az igazi okot, amiért érdemes neki veselkedned, de minél több választ adsz a miért kérdésre, valószínűleg eljutsz a fő-fő motiváló tényezőhöz, gondolathoz. Ha ez megvan, tartsd mindig szem előtt. Az legyen az igazi célod, ami által megvalósíthatod az eredeti, a kiinduló célt. Ez fog motiválni téged az utadon.
Egyéb motiváló dolgokat is ki lehet találni magunknak, amelyek, úgy mond, műviek. Amelyek a célhoz elvezető utat teszik szórakoztatóvá, élvezetessé. Ezen dolgozni kell, ez van. Nincs lazsálás. Példának veszem a futást. Tegnap reggel kedvem támadt futni. Mentem is örömmel, mert megszerettem évekkel ezelőtt a futást. A jó zene, a mozgás jól eső érzése mindig megkönnyíti a távok megtételét. Már haza felé tartottam, mikor egy újonnan megkedvelt dal szólalt meg a fülembe tett fülhallgatóban. Annyira felvidámított az a jó kis cha-cha, hogy legszívesebben táncolva tettem volna meg a házig az utat, illetve ha az az ötletem támad volna, hogy fussak még egy órát csak ezt a dalt hallgatva, megtettem volna. Ez az öröm és vidámság kellemes emléket hagyott maga után, és szívesen megyek majd legközelebb is futni.
A célhoz vezető úton apró kudarcok érhetnek, melyek a feladás gondolatát ültethetik a fejedbe. A célra fókuszálás, a motiváló cél, az utat élvezetessé tevő apró trükkök, gondolatok, érzések segítenek, hogy tovább menjél, azaz kitartsál eredeti terved mellett. Mert a kitartás nagyon fontos. De ezt te is tudod. És inkább tarts ki és úgy bukjál, minthogy idő előtt feladd, és soha ne tudd meg, vajon ha kitartottál volna, elérted volna el a célod vagy sem.
Tápláld az önbizalmadat, a hitedet, hogy igen, képes vagy rá. Keresd meg újra és újra azt az érzést, ami akkor fogott el, mikor először elkötelezted magadat a célod mellett.
Tudd, a hullámvölgyek azért jönnek, hogy megerősítsenek a célod mellett, hogy próbára tegyenek téged: tényleg el akarod érni, valóban ez az igazi célod? És átvészelve a mélypontokat újult erővel és nagyobb hittel folytathasd az utad a célodig.