A szélnek mindig van iránya

Hiszel-e abban, hogy az álmok, az elképzelések megvalósulnak akár akarjuk, akár nem? Tudod, van is egy olyan mondás: vigyázz, mire gondolsz, mert megvalósul.
A következőkben a saját történetemet hozom fel példaként.

Általános iskolában 7. vagy 8. osztályban kellett írni egy fogalmazást, mi szeretnék lenni, hogyan képzelem el a jövőmet. Pár éve kezembe akadt az írás. Egy olyan életet írtam le, ahogyan az a nagy könyvben meg van fogalmazva: tipikus mai (25 évvel ezelőtti) családanya, nő, aki kitanulja a szakmáját, dolgozik, megismerkedik élete párjával, összeházasodnak, majd idővel együtt nevelik a két gyermeküket.

Szép elképzelésnek tűnt. S ha jól belegondolok, végül is, ha nem is egyenes úton, de meg is valósult.

De hogyan is lettem tipikus anya? Gimibe kerülve fogalmam sem volt, mi legyek. Mármint, milyen “normális” szakmát válasszak. Persze, ha fel is merült bennem, hogy aerobikedző legyek, az csak addig tartott, míg a szobám közepén nyomtam ezerrel a gyakorlatokat elképzelve, hogy szemben velem 10-20 csaj követi a mozdulataimat. (Még gondolatban lelkesítettem is őket a szövegemmel.) És ennyi.

Majd lassan odakerültem, ahol ma is vagyok főállásban főiskolát, egyetemet végezve. És a két gyermek is megszületett. Bár a válás nem volt betervezve, de az már az önmagamra figyelés és találás első lépéseinek egyike volt. Rájöttem, nem azt az életet élem, amit valójában szeretnék.

Simkó Judit - sportedzőEmlékszem azokra a későbbi kitöréseimre, melyek egy jóbarátommal történő beszélgetések során szöktek ki belőlem. Így hangzottak: “Tudom, hogy nem vagyok jó helyen, s bár szeretem csinálni, amit csinálok, de ez nem elégít ki. Azt érzem, hogy szolgálni akarok, valamit tenni az emberekért. De még nem tudom, mit.”

Aztán elindultam egy úton, mert azt éreztem, tanulni szeretnék. Természetgyógyászatot. A kineziológiát akkor már ismertem, de nem hittem, én is lehetek egy léleksegítő. Így csak tanultam, s gondoltam, majd kilyukadok valahol. Jött az életmód tábor. Segített. Megfogalmazódtak bennem gondolatok, milyen irányba mehetnék tovább. A lelki szemeim előtt azt láttam, hogy nőknek segítek a testtudatuk javításában. Emellett nagyon megtetszett a yumeiho masszázs is. Ezért lettem alternatív mozgás- és masszázsterapeuta.

Az aerobikedzőnek azért tanultam, mert kevésnek éreztem a tudásomat egy nőknek szóló mozgásterápia csoport elindításában. És figyeled? Megérkeztem a 16-17 éves álmomhoz: aerobik órát vezetek nőknek. Oda jutottam el, ami csak egy hóbortos gondolatként élt bennem mélyen. Amiben nem mertem hinni.

És hogy kerek legyen a történet, ma már a kineziológusként, azaz stresszkezelő konzultánsként (One Brain, 3 in 1 Concepts) is tevékenykedem. Pedig pár éve még merész álom volt csak. S ha hiszed, ha nem, ez is egy tinédzser kori álom beteljesülése, bár akkor még a pszichológus szakmával kacérkodtam.

Nem tudom, merre fúj még az élet szele, de ha megvizsgálom a jelen álmaimat, vágyaimat, betájolhatom, hova is fogok érkezni.

Parse error: syntax error, unexpected 'panoramic' (T_STRING) in D:\Inetpub\webs\1938_web\www\wp-content\themes\panoramic\comments.php on line 50