Melyik listát választod?

Az elmúlt napokban nagy port felkavart Sellő-Bálna összehasonlítás nyomán újra felpörögtek bennem a gondolatok a kifogásgyártások ügyében.

Néhány hónapja megjegyeztem az egyik közeli ismerősömnek (talán barátnak is nevezhetem), hogy mindenkiben él egy vágyott, ideális alak, amit szeretne magáénak tudni, és ha eléri és megőrzi, akkor elégedettebben közlekedik a világban. Ez azért jött szóba, mert a tavaszi súlyomhoz képest (akkor látott utoljára) ősszel már pár centivel vékonyabb voltam, azaz visszanyertem azt a méretet, amiben én kényelmesen éldegélek.
Tehát számomra ez azt jelenti, ha valaki a plusz 10-15 kilójával (ami zsír) érzi szuperül magát, ám legyen, szíve joga. Ha az életmódjában jelentős szerepet játszik a mozgás, ami változatos és sokrétű, emellett az étkezése, gondolkodása, életvitele, lelkivilága is egészségesnek mondható, akkor miért kellene megszabadulnia a zsírrétegétől? És miért kellene mentséget hoznia arra, hogy ő ilyen?
Azt sem kellene megszólni, aki úgy dönt, mindent megtesz azért, hogy a testén dudorodjanak az izmok, és a testzsír százaléka 10-15 % legyen. Ennek elérése akaraterőre, kitartásra és nagy elszántságra, és nem utolsó sorban hitre vall.

Egy nagyon jó mondást olvastam a minap: “Ha szegénynek születsz, nem a te hibád, de ha szegényen halsz meg, az már igen.”
Én ezt nem csak az egyén pénzügyi helyzetére értem. Az élet a kihívásokról, a küzdésről, a kitartásról, a hitről, a sikerről szól. Arról, hogy igenis nap mint nap hagyd el a komfort zónádat, lépj ki a való életbe. Ez az életed bármilyen területére vonatkozik. Azaz csak rajtunk múlik, hogy a lehetőségeinkkel mit tudunk kezdeni, illetve a vágyainkat, álmainkat megvalósítjuk-e. Van egy rossz hírem: más nem fogja. Illetve, ha ölünkbe hullik a vágyott dolog, nagy az esély arra, hogy nem tudunk vele mit kezdeni, nem becsüljük meg, és szépen elveszítjük. Amire felkészülsz lelkileg, amiért megküzdesz (az is egy fajta felkészülés), aminek az eléréséért valódi erőfeszítéseket teszel, azt megbecsülöd, értékeled, és egy újabb lépcsőfokkal feljebb kerülsz az élet képzeletbeli sikerlétráján.

Vágyai, álmai vannak mindenkinek. Legyen az bármi! S az élet van oly kegyes, és elénk pakolja az eléréshez szükséges lehetőségeket, utakat. Csak tudnunk kell élni velük. Nem mindig könnyű, hiszen sokszor nem szájba rágósan teszi, és meglehet, álcázza is. Vagyis nincs kiírva az út elejére, hogy ha erre mész, akkor bizony a célodat éred el, hanem legfeljebb az első állomás nevét említi. Te meg vagy átlátod a helyzetet, és azt az utat választod, vagy megtorpansz, és csalódottan feladod. Ha nem kapod meg rögvest a célodat, akkor bizony még nem vagy felkészülve rá. Hogy elérhesd, tenned kell érte: lelki fejlődésen kell átmenned. Ez kinek önbizalom-fejlesztést jelent, valakinek például a kitartásán kell dolgoznia, stb.

“Sok sikeres ember olyan lehetőségekre bukkant kudarcok és nehézségek közepette, amelyeket jobb körülmények közt észre sem vettek volna.”
(Napoleon Hill)

De ha el sem indulsz a vágyaid, a céljaid felé, csak ábrándozgatsz, belepunnyadsz a mindennapokba, a kényelmes kis életedbe, akkor ne várd, hogy megtörténjenek a csodák.
lista-valasztas-kicsiA kifogásgyártást mindenki ismeri. Mindenkinek megvan a keresztje, az az életterület, élethelyzet, amivel nehéz szembenézni és cselekedni, hogy jobb legyen. Csak abban különböznek az emberek, hogy mennyit hezitál az előrelépésen. Cselekszik vagy csak siránkozik? Hajlandó a változásra vagy inkább elviseli a pocsék helyzetét? Lép vagy gyártja a kifogásokat, az álmentségeit a helyzetére?
Ha már véded a saját “igazadat”, akkor valami nincs rendben. Valóban hiszel 100 %-osan benne vagy csak egy kifogás-falat húztál fel?
Az igazság létezik, és kész. Azon nincs mit bizonygatni.

Többször hallottam már azt a mondatot: “Neked könnyű, mert te olyan erős vagy, …. mert neked ilyen az alkotod, …. mert neked …”
Valami könnyen megy, valami nem. Az alakomért megdolgozom, még akkor is, ha ilyen az alkatom. Akik gyerekkoromtól ismernek, tudják, hogy csak az elmúlt 12-13 évben hordok 36-os méretű ruhákat. Előtte volt 42-es is bőven.
A jelenlegi izmaimért majd’ minden nap teszek. Ez lett a hobbim, az életem része.

Viszont az életemnek van olyan területe, ahol én is belekerülök a kifogásgyártás, halogatás sodrába. De, hála az Égnek!, hamar rájövök, hogy a komfort zónámban punnyadok. Innentől már csak az akaraterőmön és az elszántságomon múlik, kilépek vagy továbbülök a trutyiban.

Legyünk tudatosak, vállaljunk felelősséget az életünkért! Legyen bakancslistánk, amit a zsebünkbe tartunk, és mindig pipáljunk ki rajta valamit, illetve bővítsük újabb célokkal, vágyakkal! A napok, hetek múlnak. Amit elhalasztunk ma, nem biztos, hogy holnap kapunk újabb lehetőséget rá. Mennyivel jobb érzés elégedetten befejezni egy-egy időszakot (nap, hét, hónap, év, élet) tudván, a legtöbbet tetted meg, amire hited és erőd.
Inkább egy elégett mosoly ragyogjon az arcunkon, mint a megbánás fintora, mert nem léptél, amikor lehetett volna.

Parse error: syntax error, unexpected 'panoramic' (T_STRING) in D:\Inetpub\webs\1938_web\www\wp-content\themes\panoramic\comments.php on line 50